Kollektív traumák, határhelyzetek, természeti és társadalmi katasztrófák

2011. november 11., Miskolc 10:00 - november 13., 18:00

További info:

(Fogyatékosságtudományi Szakosztály – Szekcióvezető: Laki Ildikó)

5 előadás

Balázs János (ELTE): balasz.janos@barczi.elte.hu - Gyógypedagógus értékrend – karakter vagy szakmai szocializáció?

Kecskés Ádám (Oculo-Cor Kft) keadam@t-online.hu: Veszni hagyjuk a jövő szellemi és gazdasági értékeit?

Katona Vanda (ELTE) vandakatona87@gmail.com: Testi fogyatékossággal élő emberek a gyermek és a felnőtt lét határain - avagy permanens posztadoleszcencia?

Katona Vanda (ELTE) vandesz87@gmail.com: A társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fogyatékosság társadalomtörténeti aspektusai különös tekintettel az ellátórendszer kirekesztő mechanizmusaira

Laki Ildikó (MTA SZKI) laki.ildiko@socio.mta.hu: Fogyatékos fiatalok oktatási integrációja

Pál Zsolt (NCSSZI) zsolt.pal@gmail.com: A fogyatékos emberek társadalmi részvétele: eltérő megközelítések eltérő eredmények?

Balász János, PhD.

Magyarországi értékkutatások azt mutatják, hogy a foglalkozási kultúra, valamely pontosan körülírható szakmai közösséghez való tartozás, jelentős differenciáló tényezője az értékrendnek. Az eddigi értékkutatások azonban kevéssé tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy a sajátos értékrendek mennyiben magyarázhatók a szakmai karrier során bekövetkező pályaszocializációval, és mennyiben azzal, hogy a korábbi szocializációban kialakult, hozott értékrend tesz alkalmassá a különböző pályatípusok esetében a sikeres adaptációhoz.

A gyógypedagógus a közvélekedés és a belső szakmai énkép szerint különleges értékrendű, rendkívüli embertípus. A pályaszocializáció előtt álló gyógypedagógia szakos egyetemi hallgatók értékvizsgálata lehetővé tette, hogy kimutassuk azt, hogy a hozott értékrend mennyire, és milyen irányban tér el a kortárs csoportok értékrendjétől.

Value system of special education teachers – result of character or professional socialization?

It is proven by certain value studies that the different vocational cultures may be significant factors of the differenciation of the value system. However, the value studies could lesser explain wether the influence of professional socialization causes the development  of these special vocational value orders or the influence of original socialization makes one adaptable to accept certain professional cultures.

Both in the public opinion and in the self-image of actors of this profession the typical teacher of special education possess an extraordinary value order. The investigation of the values of students in special education made possible to show the differences between them and the peer groups.

Pál Zsolt, MA

A fogyatékos emberek társadalmi részvétele: eltérő megközelítések eltérő eredmények?

A társadalmi részvétel, mint a fogyatékosságügy egyik legfontosabb szegmense kerül előtérbe, bemutatva először azokat az elméleti kereteket, melyekből a több szempontú megközelítés definíciói lettek kialakítva. A két minta, amelyek a megváltozott munkaképesség és az akadályozottság, mint a modernitás és a posztmodernitás jellegzetes megközelítési irányai, látszólag ugyanazt a csoportot írják körül, de értelmezésében és gyakorlati következményeiben mégsem.

A fogyatékos emberek társadalmi részvételének egyes dimenziói – mindennapi életben való szerepvállalásuk, állampolgári aktivitásuk, valamint kapcsolatrendszerük – mentén mutatom be az eredményeket és jellegzetességeket, melyek tükrözik az eltérő definíciókból adódó különbségeket a két minta között.

Milyen aktívan vannak jelen a fogyatékos emberek a társadalmunkban? Hol húzódnak meg a törésvonalak a megközelítések között, és mi magyarázza ezeket?

A kutatást a TÁMOP-5.4.1 kiemelt projekt keretében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet megbízásából a TÁRKI zRt. végezte el. Az elvégzett adatfelvételek célja a fogyatékossággal élő személyek életkörülményeinek és véleményeinek felmérése volt. Az adatfelvétel 2010. decembertől 2011. januárig zajlott, 2 x 2000 fős mintán, magánháztartásban élő megváltozott munkaképességű / akadályozott személyek részvételével.

Kulcsszavak:

Fogyatékos emberek

Társadalmi részvétel

Modernitás és posztmodernitás

Mindennapi életben való szerepvállalás

Kapcsolati háló

Állampolgári aktivitás

Social participation of persons with disabilities – different approaches, different results?

The social participation, one of the key segments of disability, is the topic of my presentation. First, I am introducing the theoretical framework and definitions, which were the basis of the approaches. The two samples, designed for the different approaches - persons with changed employability (handicap) and persons with self-perceived limitations (disability) as a characteristic of modernity and post modernity, define the same group at first sight, but not in terms of interpretation and practical consequences.

I am presenting the results and characteristics, which reflect the different definitions between of the two samples using the several dimensions of social participation of persons with disabilities (in daily life interactions, civic activity, and their social networks).

How actively present persons with disabilities in our society? Where can we find the dividing lines between the approaches, and how can we explain them?

The research was conducted by the TÁRKI zRt. and was ordered by the National Institute for Family and Social Policy, in the framework of a TAMOP 5.4.1 project that aimed at modernizing social services in Hungary and improving decision-making process in social policy. The project had a research pillar that aimed to explore and describe the living conditions of persons with disabilities. The surveys were carried out with the participation of 2*2000 persons with disabilities living in households between December 2010 and January 2011.

Keywords:

Persons with disabilities

Social participation

Modernity and post modernity

Involvement in everyday life

Social network

Civic activity

Katona Vanda, PhD hallgató

Testi fogyatékossággal élő emberek a gyermek és a felnőtt lét határain - avagy permanens posztadoleszcencia?

Kutatásom során a testi fogyatékossággal élő emberek szerepkészletének egy szeletét vettem nagyító alá, mégpedig egy újfajta megközelítésből vizsgálva. Feltételezésem szerint körükben kimutatható egy olyanfajta elvárt viselkedés, amelynek eredményeképpen nem tudják a társadalmi felnőttség kritériumait teljesíteni. Ezért úgy gondolom, hogy ez a fajta szerep leginkább a posztadoleszcens korúak szerepével hozható párhuzamba, akik szintén több dimenzióban maradnak le a felnőtt lét tekintetében. Ennek ellenőrzéséhez olyan gyermekkoruktól testi fogyatékossággal élő személyekkel készítettem interjút, akik már túlléptek a posztadoleszcens koron, vagyis elviekben már minden dimenzióban felnőttnek kellene lenniük. Az interjúk elemzése után bebizonyítottam, hogy a testi fogyatékossággal élő emberek egy részének életében nem teljesülnek maradéktalanul a felnőttség kritériumai, vagyis egyfajta posztadoleszcens szerepben élnek. Másrészt pedig feltételeztem, hogy ehhez a sajátos szerephez meghatározott szülői stratégiák vezetnek, és a család hozzáállása a szocializáció során befolyásolhatja, hogy a fogyatékossággal élő ember a társadalmi integráció milyen fokára lép. Jelenleg pedig tovább kutatom a testi fogyatékossággal élő emberek társadalmi szerepeit különböző szülői nevelési stratégiák tükrében.

Physical disabled people on the limites of childhood and adulthood – or permanent postadolescence?

In my research I have studied a section of physical disabled people’s roles, namely with a new approach. Second to in my presumtion, in once group of this persons, ditactable a kind of expected behavior, and result of this role disabled people couldn’t accomplish the criteria of social adulthood. Because of this I think that this role could draw a parallel with the role of postadolescence persons, who also drop behind in the dimensions of adult entity. Controlling this situation I have made interviews with people who live with physical disabity since them childhood and who have oversteped on the postadolescence age, so ideally they could have to be adult in all of dimension. On the other hand I presumed that determinated parental pedagogical strategies eventuate this special role and the attitude of the family in process of socialization influance the degree of the social integration of disabled people. Now I’m exploring further the physical disabled people’s role in the mirror of different parental pedagogical strategies.

Katona Vanda, PhD hallgató

A társadalmi inklúzió feltételrendszere és korlátai: a fogyatékosság társadalomtörténeti aspektusai különös tekintettel az ellátórendszer kirekesztő mechanizmusaira

A fogyatékossággal élő emberek egyes csoportjai a döntően szegregált ellátásokat nyújtó intézményrendszerben tartósan kirekesztődnek azokból a tanulási lehetőségekből, amelyek biztosíthatnák a társadalmi integrációt.  Hipotézisünk szerint az értelmi és halmozottan fogyatékos emberek bentlakásos intézményrendszerében nem történt „rendszerváltás”,  az elméleti és törvényi szinten átvett európai esélyegyenlőségi normák és inklúziós célkitűzések árnyékában a gyakorlatban fennmaradt, esetenként még erősödött is a múlt szegregált intézményrendszere. Célkitűzésünk a Magyarországon lévő szociális intézményrendszer feltérképezése, és az értelmi fogyatékossággal élő emberek e rendszerben lévő helyzetének és mozgásának vizsgálata. A kutatás kvantitatív részében 147 intézménybe küldtünk ki egy kérdőívet a szociális intézményrendszer működésbeli sajátosságaira koncentrálva, amely 60%-ban érkezett vissza. Kvalitatív oldalról pedig felnőtt értelmi fogyatékossággal élő emberek életútjának letapogatására kerül sor az érintett és a hozzá kapcsolódó kardinális személyek bevonásával. Ez alapján különböző narratív és biográfiai módszerek alkalmazásával fokozatosan rajzolódik ki egy-egy fogyatékos személy életrajza. A különböző nézőpontok figyelembevétele pedig lehetőséget teremthet az intézményrendszer és szereplőinek mélyebb megismerésére.

The casemaps and barriers of social inclusion: the social-historical aspects of disability in special consideration of exluded mechanism of provider system

Several groups of disabled people have exluded durative from the learning possibilities in the mainly segregated institution system which could ensure the social integration. Second to our hypothesis in the live-in institutions of people with intellectual and multiply disabilities there haven’t been system change, and in the shadow of European equal oppurtunity norms and goals of inclusion, in the practice the segregated institution system has already maintained, even in case it has become stronger. Our objective is mapping of the Hungarian social institutions and the examination of the situation and mobility of intellectual disabled people in this system. In the quantitative part of the research we have delivered questionnaire to 147 institutions concentrated to the properties of functioning that have returned from 60% of the institutions. On the qualitative side come to scanning walks of life of adult intellectual disabled people interviewing with the disabled individuals and their cardinal persons in life. Adopting different narrative and biography methods the autobiography of disabled persons stand out gradually. Respect of different views make possibility the richer cognition of the institution system and its actors.

Laki Ildikó

Fogyatékos fiatalok oktatási integrációja

Összefoglalásomban a felsőoktatásban résztvevő fogyatékos (hallás-, látás- és mozgáskorlátozott) hallgatók élet-illetve lakókörülményeit, társadalmi státusát, valamint a korcsoportukkal való együttműködését és integrációs stratégiáinak bemutatását tűzöm ki célul. A fogyatékos fiatalok, fiatal felnőttek egyre nagyobb számarányban vesznek részt a felsőoktatásban, különböző területeken szerezve diplomát, általános vagy speciális képzést. Ezzel nem csak az értelmiségi lét kereteiben, hanem a kortárs csoport fogyatékos és nem fogyatékos hallgatói között is jelentős társadalmi státust, pozíciót vívnak ki maguknak, megvalósítva az esélyegyenlőség és csoportok közötti elfogadás  társadalmi kérdéskörét.

A tanulmány három nagy fejezetet foglal magába, egyfelől a fogyatékos felsőoktatási hallgatók magyarországi körülményeit, oktatásban való részvételüket, másodsorban a felsőoktatásból történő kilépésük utáni munkaerőpiaci helyzetüket, lehetőségeiket, valamint azokat a támogatási rendszereket és stratégiákat, amelyek az integrációban, reintegrációban és a társadalmi együttélésben az elmúlt években megjelentek és döntő változást indukáltak.

The educational integration of young students with disabilities

In my summary I aim to elaborate on the living conditions, quality of life, and social status of young students with disabilities, i.e. hearing-, vision-impaired, and physically disabled students, as well as the means for interaction with their own age group available for them. Additionally, I focus on the integration strategies currently being employed in this field.  There has been a measurable increase in the number of disabled young students and young adults participating in some area of the higher education system, either earning a degree or a specialized certificate of high achievement in a field of study.  By doing so they attain an elevated social status not merely among the intelligentsia in general, but also among their peers, both disabled and non-disabled, in particular; thereby simultaneously realizing the principles of equal opportunities and acceptance of diverse groups in society.

The study consists of three main parts.  Firstly, it examines the conditions facing disabled students in the higher education system in Hungary and their participation in it.  Secondly, it surveys upon their graduation the opportunities awaiting them on the job market. And thirdly, it summarizes the support systems and strategies, which played a significant role in integration, re-integration, and social co-existence in the past few years and generated tangible results.

Dr. Kecskés Ádám,

Veszni hagyjuk a jövő szellemi és gazdasági értékeit?

Mi lesz a részképesség zavarokkal küszködőkkel?

Egy, a diszlexia kialakulását és kezelését 10 éve kutató csoport orvosaként tapasztaltam, hogy Magyarországon eddig nem történtek konkrét vizsgálatok, számítások a perifériára sodródott ( bűnöző, börtönlakó, drog, vagy egyéb függőségben szenvedő ) diszlexiások számáról, a rájuk kényszerűen fordított, biztosan meg nem térülő költségekről. Ismertetni kívánom a vonatkozó nemzetközi szakirodalom adatait, rámutatva a hatalmas anyagi, szellemi, társadalmi és egyéni veszteségekre. Ezek alapján szükségesnek mutatkozik a hazai adatok pontos felmérése a szociológia és epidemiológia módszereivel, a diszlexiáról szerzett korszerű tudományos ismeretek alkalmazása a rehabilitációban.Az eredmény a társadalom számára a kényszerű veszteségek csökkenése, a kreatív, hatékony szakemberek számának növekedése, az egyén számára pedig a korrekt életút lehetősége.

Let it be lost to future economic and mentality values?

What will be happen with the part capable persons?

As a physician of a group researching the medical origin and treatment of the dyslexia, I finded that in Hungary there was not  performed any investigation about the number of dyslexics existing in extreme situations

(e.g.prison, drog dependency ) and about the cost on it without getting back.

I like to review the data on this topic of the international literature, pointing

out the financial, intellectual, social and personal loss.On this base it is necessery to investige Hungarian dates correctly with the methods of sociology and epidemiology and the use of the modern scientifical knowledge in the rehabilitation. The effect of this for the society is the reduction of the losses, increasing number of the creative, effective workers,

and a correct career for the individual.